A bélszín Stroganoff módra egy kedvelt étel. Thomas Lieven kedvence. És hogy ki a manó is az a Thomas Lieven? Johannes Mario Simmel osztrák író Nem kell mindig kaviár c. regényének főszereplője. Thomas a második világháború idején Londonban él. Titkosügynökként dolgozik Német-, majd Franciaországnak. A könyv az ő utazásairól és kalandjairól szól, melyek során számtalan hölggyel ismerkedik össze, akiket rendre elcsábít egy-egy fenséges étellel. A receptek valóban szerepelnek a könyvben, és különleges nevük ellenére mindegyik otthon is elkészíthető: parmezánpuding, kaviáros lepénykék, szarvasgombával töltött pulyka, meleg lazacos kenyérfalatkák, vagy éppen Thomas kedvenc étele, a Stroganoff bélszín.
(Ez a recept nem a könyv, hanem Willibald Haider variációjára támaszkodik.)Hozzávalók 2 személyre:
30 dkg marhabélszín
1 közepes vöröshagyma
10 dkg gomba
10 dkg savanyú uborka
125 ml tejföl
1 teáskanál őrölt pirospaprika
olaj
só
őrölt fekete bors
1. Vágjuk a bélszínt csíkokra.
2. Az olajat melegítsük fel egy serpenyőben.
3. A húst röviden szotírozzuk, sózzuk, borsozzuk és tegyük félre egy tányérba.
Fontos: "szotírozni" vagy "szotézni" egy konyhai szleng kifejezés, a francia sauter igéből jön. Jelentése: serpenyőben, kevés zsiradékon, viszonylag erős lángon, gyakori mozgatás mellett pirítani. Ezt mindig kis mennyiségben kell végeznünk, így a hús kevés nedvességet fog veszíteni, nem szárad ki és szép színt kap. Ha egyszerre sok hússal dolgozunk, sok nedvesség válik ki, így a hús párolódik és nem pirul.
4. A visszamaradt sütőléhez olajat öntünk, és az apróra vágott vöröshagymát megpirítjuk.
5. A negyedelt gombákat és a csíkokra vágott uborkákat hozzáadva tovább pirítjuk.
6. Hozzádjuk a pirospaprikát és jól átkeverjük.
7. Jöhet a tejföl és a további kevergetés.
8. Hagyjuk kicsit forrni, a húst is hozzáadjuk, jól elkeverjük és hagyjuk kicsit összeérni.
9. Galuskával tálaljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése