A Szent Jakab-út - gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) után El Camino-nak is nevezik - középkori zarándokút, mely Spanyolország Galícia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. A hagyomány szerint az itteni székesegyházban vannak idősebb Szent Jakab apostol földi maradványai. Compostelába nemcsak egy kiindulópontból lehet eljutni, viszont az út fő része azonos. A zarándokút jelvénye a fésűkagyló, melyet az út mentén mindenütt felfestve megtalálhatunk. Az út mentén a bencések kórházakat és rendházakat építettek. Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb célpontja. A középkortól kezdve, mikor a Szentföldre menő zarándoklatok ellehetetlenültek, a Camino szerepe felértékelődött. A legenda szerint Szent Jakab holttestét hajón hozták Jeruzsálemből Észak-Spanyolországba. Itt eltemették azon a helyen, ahol most Santiago de Compostela található. A Szent Jakab-út 1993-tól az UNESCO Világörökség részét képezi.
Ma már nemcsak magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek indulnak el az úton, hanem egyre többen azok is, akik keresnek valamit, keresik önmagukat, keresik különféle kérdéseikre a választ. Az 1980-as évek második felétől kezdve a Szent Jakab-út reneszánszát éli. Az egész világból érkeznek ide zarándokok, hogy a Camino-t, vagy annak egy részét végigjárják. 1993-ban július 25-e, Szent Jakab ünnepe vasárnapra esett, ezért ún. Szent év volt. Ebben az esztendőben Galícia tartomány különös figyelmet fordított az útra, elindította a Xacobeo 93 nevű kampányt, melynek keretében számos zarándokszállást, útjelzőt felújítottak. A zarándokok száma az ezredforduló után 50 000 felett van. A 2004-es szent évben pedig minden addigi rekordot megdöntött. Ebben az esztendőben a zarándokok száma megközelítette a 180 000-et.
Az El Camino zarándokút adta a gondolatot a hazai kezdeményezéshez, amely Mária-út néven kezdett egy zarándokútvonal hálózat kialakításához. Máriacelltől Csiksomlyóig és Czestohovától Madzsugoréig épül ki a közép-európai zarándokút, melynek néhány szakasza már elkészült. (wikipedia)
A zarándokoknak tanácsos nagy tápértékű élelmiszert magukkal vinniük az útra, hiszen a sok gyaloglás jelentős testi megpróbáltatásokkal járhat. Az egyik ilyen étel, amelyet ajánlhatunk amellett, hogy finom, hetekig eltartható és eléggé nyomós is ahhoz, hogy az ember egy darabig ne érezze éhesnek magát (a vércukorszintre gyakorolt ütős hatásáról már ne is beszéljünk :)).
A zarándokoknak tanácsos nagy tápértékű élelmiszert magukkal vinniük az útra, hiszen a sok gyaloglás jelentős testi megpróbáltatásokkal járhat. Az egyik ilyen étel, amelyet ajánlhatunk amellett, hogy finom, hetekig eltartható és eléggé nyomós is ahhoz, hogy az ember egy darabig ne érezze éhesnek magát (a vércukorszintre gyakorolt ütős hatásáról már ne is beszéljünk :)).
Hozzávalók egy tortához:
6 tojás
275 gramm kristálycukor
egy citrom reszelt héja
500 gramm hámozott, reszelt mandula
egy kis olaj
egy csipet só
porcukor
Elkészítés:
1. 15o fokra melegítsük fel a sütőt.
2. Egy kapcsos tortaforma szélét kikenjük olajjal, az alját sütőpapírral bevonjuk.
3. A tojásokat habosra verjük, jó sokáig fog tartani legalább tíz percig, de ne csüggedjünk, az eredmény majd magáért beszél. A tíz perc alatt szépen hozzáadagoljuk a cukrot és a citromhéjat is, majd amikor a massza jó habos, egy csipet sót adunk hozzá, és kanalanként a mandulát is adagolni kezdjük.
4. Ha készen vagyunk, beletöltjük a tésztát a formába és kb. egy óráig sütjük. (Érdemes tűvel megszúrni ellenőrzésképpen, és ha nem marad rajta folyós tészta, akkor kivehetjük a formát; a mi tortánk például 45 perc eltelte után készen volt, sütője válogatja.)
5. Hagyjuk kihűlni.
6. És most jöhet a kreatívkodás: ha eddig nem jutott volna eszünkbe, akor irány az internet, töltsük le a keresztmintát, nyomtassuk ki, vágjuk körbe, tegyük a tortára és indulhat a porcukrozás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése