2011. február 25., péntek

Linzer torta

A linzertorta kálváriájáról ITT már olvashattatok. Végül csak-csak nekiálltunk még egyszer és megalkottuk a tökéletes változatot is Eckart Witzigmann receptje alapján.
Íme, leginkább anyukámnak ajánlom :)
(Azt hittem, hogy az a sütőostya nem annyira fontos hozzávaló, de aztán kiderült, hogy igen; én ilyet még korábban nem használtam, de gondolom, hogy lehet otthon is kapni, csak én vagyok tudatlan cukrászkodás terén. Mi nem kaptunk kerek formájút, helyette ILYET használtunk.)

Hozzávalók egy 28 cm-es formához:


200 g vaj
150 g porcukor
50 g vaníliás cukor
1 tk őrölt fahéj
1 csipet őrölt szegfűszeg
1 csipet só
1 citrom leve és reszelt héja
20 ml cseresznyepálinka
3 tojás
1 tojássárgája
1 tk "szarvasagancssó" (ammóniumkarbonát, azaz szódabikarbóna :) fogggggalmam nem volt, mi lehet az a szarvasagancssó...)
1 tk tej
150 g reszelt mandula
130 g liszt, két részletben (rozsliszt a legjobb)
sütőostya
250 g vörösáfonya lekvár
3-4 ek sárgabaracklekvár
30 g szeletel, pirított mandula (tökéletes, ha házilag pirítjuk)

1. Egy tálban a vajat, a porcukrot, a vaníliás cukrot, a fűszereket, a sót, a citrom reszelt héját és a cseresznyepálinkát habosra verjük.
2. A 3 tojást egymás után hozzákeverjük, majd a végén a plusz egy sárgáját is.
3. A szódabikarbónát egy teáskanálnyi tejben feloldjuk.
4. A reszelt mandulát és 100 g lisztet összekeverjük egy külön tálban.
5. Közben bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra, a sütőformát vajjal kikenjük, majd beszórjuk liszttel.
6. A mandula-liszt keveréket és a feloldott szódabikarbónát gyorsan hozzákeverjük az eddig pihentetett masszához.
7. A tészta háromnegyed részét a formába tesszük és egyenletesen elosztjuk.
8. A tésztát befedjük sütőostyával, és rákenjük a vörösáfonya lekvárt.

TIPP: Ne kenjük a lekvárt teljesen a tészta széléig, különben le fog égni.

9. A maradék tésztához hozzákeverjük a maradék 30 g lisztet, és rácsokat rajzolunk a tortára egy habzsák segítségével.
10. A formát a sütő legalsó rácsán, 170 fokon, kb. 35 perc alatt készre sütjük.
11. Amikor a tortát kivesszük a sütőből, azonnal lekenjük a jól felmelegített, folyós baracklekvárral, és a szélét a reszelt, pirított mandulával dekoráljuk.
Hagyjuk a formában kihűlni, majd tálaljuk.

Fasírozott póréhagyma-sárgarépa körettel


10 kicsi fasírozott hazafele masírozott, arra ment a medve, bekapott 1et hamm!
9 kicsi fasírozott hazafele masírozott, arra ment a medve, bekapott 1et hamm!
8 kicsi fasírozott hazafele masírozott, arra ment a medve, bekapott 1et hamm!
7 kicsi fasírozott hazafele masírozott, arra ment a medve, bekapott 1et hamm!
6 kicsi fasírozott hazafele masírozott, arra ment a medve, bekapott 1et hamm!
5 kicsi fasírozott hazafele masírozott, arra ment a medve, bekapott 1et hamm!
4 kicsi fasírozott hazafele masírozott, arra ment a medve, bekapott 1et hamm!
3 kicsi fasírozott hazafele masírozott, arra ment a medve, bekapott 1et hamm!
2 kicsi fasírozott hazafele masírozott, arra ment a medve, bekapott 1et hamm!
1 kicsi fasírozott hazafele masírozott, arra ment a medve, megkérdezte tőle: HÁT A TÖBBIEK?
:O
hát az úgy volt, hogy: 10 kicsi fasírozott hazafele masírozott...

:D oké, befejeztem a fárasztást, jöjjön a recept!!!

Hozzávalók:

1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
olaj
vaj
1 csokor petrezselyem
majoránna (ha lehet, akkor friss)
1 dl tej
2 tojás
50 g száraz zsemlekocka
fél kg darált hús
fél szár póréhagyma
2 nagy sárgarépa
cukor
2 dl marhahúsleves
egy kk mustár
só, bors

1. A vöröshagymát, a fokhagymát és a petrezselymet apróra vágjuk, olajban pirítjuk.
2. Hozzáadjuk a majorannát is, természetesen apróra vágva.
3. Egy külön edényben felmelegítjük a tejet, beleütjük a 2 tojást, sózzuk, borsozzuk, alaposan elkeverjük.
4. Egy nagy tálba beleöntjük a zsemlekockákat, és felöntjük a tej-tojás keverékkel. Várunk, míg a zsemle felszívja a nedvességet.
5. A megpirított hagymát és petrezselymet, a mustárt és a húst is hozzáadjuk, alaposan összekeverjük.
6. A masszát pihentetjük.
Közben:
7. A póréhagymát félbevágjuk, majd felaprítjuk és kevés vajon megforgatjuk.
8. A sárgarépát megtisztítjuk, karikákra vágjuk és hagymához adjuk.
9. Kevés cukrot adunk hozzá, hagyjuk 2 percig karamellizálódni.
10. Marhahúslevessel felöntjük, sózzuk, borsozzuk.
11. Lefedve, kis lángon, 20 percig főzzük.
12. Egy serpenyőbe olajat és vajat teszünk, ésa pihenni hagyott masszából fasírozottakat formázunk. Lassan készre sütjük (7-es fokozaton a 10-ből).
13. A végén a póréhagyma-sárgarépa körethez apróra vágott friss petrezselymet keverünk.
14. Ennyi lett volna!

TIPP: A fasírozott különféle köretekkel variálható, a mi kedvecünk a hagyma-répa mellett a krumpli-uborka-kapor saláta. Nyammmmm...

Cordon bleu

Ha a cordon bleu nevet halljuk (sajnos nálunk elterjedt helytelenül a gordon bleu változat, ezt felejtsük el gyorsan!!!!), legtöbbünk biztosan a sajttal-sonkával töltött borjúszeletre gondol először.
A Le Cordon Bleu kifejezés emellett viszont egy neves szakácsiskolát is takar.
A Le Cordon Bleu-t 1895-ben alapították Párizsban, ám azóta valóságos iskola-lánccá nőtte ki magát. Ma huszonkilenc intézményük működik világszerte. Tanítványaik között ott vannak London legnevesebb étterem-vezetői is. Az iskola hallgatói a legalapvetőbb konyhai- és cukrászfogásokat sajátítják el először, az első gyakorlati vizsgákon a nyersanyagok előkészítéséről és csokimáz-készítésről adnak számot, de a kés-kezelést is ellenőrzik. A Le Cordon Bleu-ben az éves kurzusok tizenkétezer fontba kerülnek, és plusz száz fontot kell letétbe helyezni az extra-éles késekért cserébe. Az iskola a világ minden tájáról vonzza a tanulókat.
A kék szalag (cordon bleu) szókapcsolat anno egy díjra vonatkozott, mellyel női szakácsmestereket tüntettek ki szakmai kiválóságukért.
A kifejezés eredeti jelentéséről több legenda kering a köztudatban, holtbiztos információk sajnos ebben a témában még nem kerültek elő.

Hozzávalók két személyre:

2 szelet pulykahús (borjú-, vagy sertés is lehet persze, ízlés szerint)
2 szem burgonya
4 szelet pikáns sonka
2 szelet sajt (pl. ementáli)
2 tojás
liszt
zsemlemorzsa
olaj
vaj
só, bors
vörösáfonya lekvár
1 citrom

Cordon bleu

1. A hússzeleteket klopfoljuk, sózzuk, borsozzuk.
2. Beterítjük a sonkával és a sajttal, és összehajtjuk, mint egy batyut.
3. Panírozzuk és kisütjük, mint egy rántott húst.

Sült krumpli

1. A burgonyákat meghámozzuk.
2. Kb. egy sm vastag rudacskákra szeleteljük.
3. Hideg vízben megmossuk a burgonyákat és konyharuhával felszárítjuk róluk a nedvességet.
4. Forró olajban aranybarnára sütjük.
5. A cordon bleu-t a sült krumplival, valamint citrommal és lekvárral tálaljuk.

TIPP: Endíviasaláta és egy pohár sör ízlik mellé a legjobban!

Bruschetta

A külvilágtól gondosan elszigetelt konklávéba vörös drapériába csomagolt kosarakban érkezett az ennivaló, püspökök hosszú sora vizsgálta át minden alkalommal, nem rejtettek-e valamibe titkos üzenetet. 1549-ben több mint két hónapig húzódott a pápaválasztás. Rossz nyelvek szerint a kosarak tartalma miatt, amiért Bartolomeo Scappit terheli a felelősség. Signor Scappi – Carpi kardinális személyi főszakácsa – még csak fel sem szolgálhatta bűnösen jó pástétomait (abban túl könnyű lett volna ezt-azt becsempészni), de kosztja így is akkora sikert aratott, hogy ettől kezdve élete végéig már csak pápákat szolgált – szám szerint hatot.
Szintén hat kötetben adta közre 1570-ben „összes műveit” is (Opera di Bartolomeo Scappi, maestro dell’arte del cusinare, cuoco secreto di Papa Pio Quinto divisa in sei libri). Így született meg a reneszánsz konyha nagy összefoglaló szakácstankönyve, amely ettől kezdve az udvari és polgári konyhák Bibliájaként szolgált.
Csekély változtatásokkal számos receptje él mind a mai napig.
Előételnek vagy borkorcsolyának elengedhetetlen a bruschetta, a római fokhagymás kenyér. Az olaszok szívesen készítik házi „papucskenyérből”, azaz ciabbattából, de készíthetjük baguette-ből vagy házi félbarna cipóból is.
A szelet mindkét oldalát megpirítjuk, egyik oldalát bedörgöljük fokhagymával, majd meglocsoljuk extra szűz olívaolajjal. Sózzuk, borsozzuk, melegen fogyasztjuk. A bruschetta szinte végtelenül variálható. A leggyakrabban hámozott, kimagozott, apróra vágott paradicsomot és friss bazsalikomot vagy oreganót is tesznek rá. Közkedvelt változat a szardellás, amelyre feltétlenül jár piros sültpaprika is hámozva – a szardella és a sült paprika ugyanis egymásnak lett teremtve. (Forrás)

Hozzávalók két személyre:

ciabatta kenyér
2 közepes paradicsom
bazsalikom (friss)
2 gerezd fokhagyma
olívaolaj
só, bors

1. A kenyeret 3 cm vastag szeletekre vágjuk
2. A paradicsomok aljára és tetejére keresz alakot metszünk, 1 percre forrásban lévő vízbe tesszük, majd meghámozzuk.
3. Csak a paradicsom húsát használjuk, a magokat nem!
4. A paradicsomot apró kockákra vágjuk, sózzuk, borsozzuk.
5. A bazsalikomot apróra vágjuk és hozzákeverjük.
6. Apróra vágjuk a fokhagymát, és masszává nyomkodjuk.
7. A kenyerek egyik felét a fokhagymával megkenjük és előmelegített sütőben megpirítjuk.
8. Végül a pirítósokra rákenjük a paradicsom-bazsalikom keveréket, meglocsoljuk olívaolajjal és mohón fogyasztjuk! :)

TIPP: Egy pohár fehérbor sohasem árt!

Póréhagymás-édesköményes rizottó

A sakktábla legendája

Történt pedig, hogy Indiában egy rádzsa nagyon unatkozott. Ezért egy brahim megalkotta neki a sakk játékot. Amikor a rádzsa megkérdezte, mit kér a játékért jutalmul, a brahim így felelt:

- Tégy a sakktábla első kockájára egy rizsszemet, a másodikra kettőt, a harmadikra négyet és így tovább, minden kockára kétszer annyit, amennyi az előtte lévőn volt. Amennyire a rizsszemek száma a duplázás folytán a 64. kockára nő, annyi rizsszem legyen a jutalmam.

- Szerény kérés! - mosolygott a rádzsa, de a brahim nem akart semmi mást, így a király előhívta a kincstárnokot, hogy teljesítse a kérést. Hamar kiderült aztán, hogy ennyi rizs a világon nincs, nem is volt, és valószínűleg soha nem is lesz (legalábbis egyszerre, egyazon időben, egyazon helyen pedig végképp nem).

18 trillió 446 744 billió 73 709 millió 551 ezer 615 rizsszemről volt ugyanis szó...

Ez a történet többféle verzióban él, nálunk inkább búzával szokták mesélni, de végülis mindegy, most mindenképpen egy rizottó recept következik.



Hozzávalók két személyre:

1/3 liter marhahúsleves
olívaolaj
1 salotta (mogyoróhagyma)
póréhagyma
fél gumó édeskömény
1 gerezd fokhagyma
150 g rizottórizs
1 pohár száraz fehérbor
só, bors
30 g frissen reszelt parmezán

1. Megmelegítjük a levest.
2. Az apróra vágott salottát, fokhagymát, póréhagymát és édesköményt olívaolajon körülbelül 4 percig, közepes lángon pirítjuk.
3. Ha megpuhultak a zöldségek, hozzáadjuk a rizst és lejjebb vesszük a lángot.
4. 1-2 percig kevergetjük, míg a rizs üveges lesz.
5. Felöntjük a fehérborral, és megvárjuk, míg az alkohol elpárolog.
6. Egy merőkanál levest hozzáadunk, tovább kevergetjük, sózzuk, borsozzuk.
7. A lángot olyan alacsonyra állítjuk, hogy a rizottó ne lobogjon, csak lassan bugyogjon.
8. Folyamatosan kevergetjük, és ha a leves elpárolog, mindig adunk hozzá egy újabb adaggal. Ez körülbelül 15 percig fog tartani, addigra a rizs megpuhul. Ha szükséges, ízesítjük.
9. Levesszük a lángról, hozzáadjuk a parmezánt, egyszer elkeverjük, lefedjük, és 2 percig állni hagyjuk, így lesz igazán krémes.
10. Apróra vágott édesköménnyel (a zöld részével) hintjük meg és tálaljuk.

TIPP: Istenien finom a rizottó, ha folyami rákot is adunk hozzá 3-4 perccel a rizs elkészülte előtt.


2011. február 3., csütörtök

Hegyes fartő avagy "táfelspicc"

Gyakran írok arról a blogban, hogy mennyire fontos a hús minősége.
Mit is értünk csúcsminőség alatt a marhahús vonatkozásában?
Természetesen a kobemarhát.

A kobemarha korábban sok száz éven át igát húzott, s végelgyengülésben hunyt el – a japánok lenézték a húsevést. Amikor azonban császáruk 1867-ben első ízben nyilvánosan húst fogyasztott, lassan felfedezték marhájuk különleges értékeit: olyan genetikai tulajdonságai alakultak ki, hogy a munkavégzéshez zsírtartalékot képzett, s ezt egyenletesen raktározta el izmaiban, ahonnan nagy erőfeszítés esetén gyorsan mozgósította. A zsírja ma sem elkülönülve rakódik le a bőre alatt, hanem egyenletesen márványozza a húst, amely elkészítve vajpuha, különlegesen édeskés ízű lesz – ahogy mondják, ez a húsok libamája.

Japán déli részén, a sűrűn lakott Kobe régióban manapság egy-egy család csupán öt-tíz kobemarhát tart, s ebből jól meg tud élni. Ezeknek a fekete marháknak olyan az életük, mintha wellness-üdülőbe kaptak volna beutalót. Minden nap órákon át masszírozzák őket speciális háncskesztyűkkel, hogy fellazítsák izmaikat (kicsi a mozgásterük), közben szakéval spriccelik fényes, fekete szőrüket. A napi tíz kg speciális takarmány mellé két liter sört kapnak, ami kedvezően hat a bélflórára, gerjeszti az étvágyat, jó kedélyállapotban tartja őket. A délutáni sziesztához egyes gazdáknál még Mozart-hegedűverseny is jár.

Így tenyésztik a világ legjobb, legdrágább, legboldogabb húsmarháját, a híres kobét, amely a „wagyu” fajta eredetvédett változata. Ez annyit jelent, hogy a „kobe” minősítést csak az a marha kapja meg, amely ebben a régióban nő fel, a törvényben megszabott körülmények közt. Évente csupán néhány ezer példány felel meg e szigorú előírásoknak, amit fel is szív a japán piac. Sőt, néhány éve Amerikában, Ausztráliában, de még Németországban is elkezdték a wagyu-tenyésztést (helyenként a szintén kiváló húsminőséget adó fekete angusszal keresztezve), s innen is szállítanak Japánba. Ezeken a helyeken már nincs se masszázs, se szaké, viszont sokkal nagyobb legelőkön mozoghatnak, mint a kobei hegyvidéken: legelnek, s az utolsó szakaszban következik az intenzív hizlalás. 30 hónapos korban vágják őket, 700 kg körüli súlyban.

A legalább három hétig érlelt kobe-hús kilója elérheti a 400-500 dollárt. (Forrás)

Mi csak maradjunk - esetünkben az osztrák, otthoniaknak pedig - a magyar marhánál, s lássuk, hogy mire van még a húson kívül szükségünk az osztrák nemzeti eledelhez, a táfelspicchez.


Először is marhahúslevest kell készítenünk, mégpedig ÍGY.

Aztán jöhetnek a különféle köretek, szószok, ízlés szerint, pl.:

Snidlingszósz

Hozzávalók 2 személyre:

2 tojás
egy kis fej vöröshagyma
1 ek mustár
1 ek porcukor
1/8 l olaj
1 nagy savanyú uborka
1 csokor snidling
2 cl uborkalé
só, bors


1. 1 tojássárgáját, a porcukrot és a mustárt kézzel csomómentesre keverjük (habverővel).
2. Folyamatos, gyors keverés mellett hozzáadagoljuk az olajat.
3. A majonéz készen is van.
4. A másik tojást keményre főzzük (15 perc).
5. Elválasztjuk a fehérjét a sárgájától.
6. A sárgáját villával szétnyomkodjuk és egy tálkába tesszük.
7. A fehérjét nagyon apró kockákra vágjuk és hozzáadjuk.
8. Ugyanezt tesszük az apróra vágott vöröshagymával és savanyú uborkával is.
9. Sózzuk, borsozzuk, elkeverjük.
10. Hozzákeverjük a majonézhez.
11. Beleöntjük a 2 cl uborkalevet.
12. Az apróra vágott snidlinget is hozzáadjuk és alaposan elkeverjük.
13. Fontos: 3 órán át állni hagyjuk!
14. És már készen is van a csodaszósz :)

Sült burgonya

Hozzávalók 2 személyre:

fejenként 2-3 kicsi/közepes burgonya
vaj

1. A burgonyát megfőzzük (30 perc).
2. Kivesszük a vízből és hagyjuk kihűlni.
3. Meghámozzuk és felszeleteljük.
4. A szeleteket vajon, közepes lángon, mindkét oldalon ropogós barnára sütjük.
5. Türelem, türelem! Nem szabad percenként forgatni a burgonyákat, nyugodtan várjunk 3-4 percet, nincs szükség a kukucskálásra, hogy mar készen vannak-e :)

Tormás alma

Hozzávalók 2 személyre:

1 savanyú alma
torma
pár csepp citrom

1. Az almát és a tormát lereszeljük.
2. 3 rész almához adunk egy rész tormát.
3. Belecsepegtetjük a citromot, alaposan elkeverjük és készen vagyunk.

A fentieken kívül - mint pl. a képen is látható - többféle köretet lehet a táfelspicchez készíteni: vöröskáposztát, petrezselyemszószt, sós burgonyát, sárgarépát, spenótot. Ízlése válogatja :)

Tavaszi tekercs

Az ember azt gondolhatná, hogy tavaszi tekercset készíteni egyáltalán nem bonyolult. Nekünk nem is: megvesszük a kész tésztát és csak tekercselünk.

Az autentikus sült tavaszi tekercs (egyszerű ottani elnevezése: NEM SAIGON) elkészítése nem egyszerű, nem gyors, nem könnyű. Viszont megéri. Ha az ember ráérez a technikára, akkor már megy, de macerás. A legmacerásabb a rizspapír maga. Ez egy szárított kerek lap, amely áztatással puhul és formázható. (Kapható az Ázsia boltban.) De az egésznek pont az a titka és persze a legnehezebb része, hogy milyen állagúra puhul. A töltelék teljesen variálható, általában hús, zöldség és rák van benne, de gyakorlatilag az és annyi kerül bele, ami éppen van otthon. Frissen kisütve a legfinomabb és úgy kell fogyasztani, hogy egy salátalevélbe tekerjük friss zöldfűszerekkel és egy halszószos lébe mártogatjuk. (Forrás)

Hozzávalók:

fejenként 2-3 darab tavaszi tekercs tészta
fejenként 15-20 dkg pulykahús
basmati rizs
olaj
szójaszósz
édes-chili szósz
só, bors
nyársak

1. A húsokat kis kockára vágjuk, sózzuk, borsozzuk.
2. Egy tekercsbe 4 darab husi kerül.
3. Hajtogatás:



4. Forró olajban aranybarnára sütjük.
5. Közben elkészíthetjük a rizst (2 rész víz, egy rész rizs).
6. Ízlés szerint választhatunk hozzá szószt és mártogathatunk.

Tippek:
- ha rizst főzünk, a vízbe dobás után egyszer jól keverjük át, és kis lángon főzzük, akkor nem fog leragadni
- töltelékként használhatunk zöldségeket, halat, rákot, sajtot...
- a felolvasztott tésztákat, ha nem fogynak el, nyugodtan újra lefagyaszthatjuk
- salátát is készíthetünk a tekercsekhez, pl. endíviából vagy ruccolából (dresszing: olaj, fehérborecet, mustár, só, bors, cukor, friss petrezselyem)

Francia hagymaleves - Soupe à l'oignon

Ha elegáns ételt szeretnénk az asztalra tenni, ismerjük a francia konyhát és van otthon egy olyan bolond, akire rá lehet sózni a piszkos munkát, akkor magától értetődik, hogy francia hagymalevest kell készítenünk, ami nem csak finom, de télen kiváló előétel is lehet a nagy hidegben.

A Soupe d’oignons aux Halles már a 18. században is kedvelt étele volt a francia kereskedőknek, vendégeknek, turistáknak. A párizsi vásárokban gond nélkül, bármikor hozzá lehetett jutni. A hozzávalók olcsók voltak, az elkészítés senkinek nem okozhatott problémát, mindez igazi "szegények ételéve" tette ezt a levest, hiszen se húsra, se gabonára nem volt hozzá szükség. Így meleg étel kerülhetett az asztalra még akkor is, amikor az amúgy alapélelmiszerekben hiányt szenvedtek pl. a forradalom idején. (Forrás)

De hogyan lehet a szegények eledelét elegánssá változtatni? Csakis minőségi hozzávalókra, jó borra és pár csepp konyakra van hozzá szükség.

Fontos: papírzsebkendő a vöröshagyma-szeletelőnek!!!

Hozzávalók 2 személyre:

2 közepes vöröshagyma
vaj
1 pohár száraz fehérbor
1 liter marhahúsleves
2 szelet toastkenyér
2 szelet sajt
2 cl konyak
só, bors

1. A vöröshagymát karikákra vágjuk és vajon, közepes lángon puhára pároljuk.
2. Felöntjük fehérborral, rotyogni hagyjuk, míg az alkohol elpárolog.
3. Hozzáadjuk a levest és tovább főzzük.
4. Közben a kenyereket a pirítóba dobjuk, majd a sütőben, 100 fokon ráolvasztjuk a sajtot.
5. Nagy tányérokban tálaljuk a levest, hogy a kenyérszeletek is beleférjenek. Végül pár csepp konyakkal bolondítjuk meg.

Lasagne al forno

Ki ne ismerné ezt a tradicionális olasz ételt?
Jobban mondva: ezt a tradicionális angol ételt. Nem-nem, nem írtam rosszul: brit kutatók azt állítják, hogy a lasagne Angliából, a 14. századból származik, mivel egy réteges, sajttal a tetején megsütött étel már II. Richárd idejében is szerepelt egy szakácskönyvben (Forme of Cury), ahol is "loseyns" névvel illeték az étket. Ez természetesen az olaszoknak nagyon nem tetszett és bebizonyították, hogy Olaszországban már 1316-ban is élt egy szakács, aki lasagnet tett az asztalra.

Tudni kell még, hogy a „lasanon” kifejezést a régi görögök az éjjeli edényre használták. A rómaiak „lasanum” névvel bizonyos főzőedényeket illettek. Adott esetben olyanokat, melyeket éjjelre tettek be a kemencébe. Egyes helyeken a lasagne a mai napig így készül: a háziasszony már előző este leadja a péknél a cserépedényt, hogy hajnalban kerüljön be a kemencébe, így délre vagy estére a tészta és a ragu összeáll.
A világszerte oly sokféleképpen egyszerűsített változatok alapja a bolognai. Négy eleme van: tészta, húsragu, besamel, parmezán. A lasagne al forno akkor jó, ha nem csúszik szét a tányéron, mégis szaftos és lágy. Ha nincs túladagolva a ragu, nincs lisztíze a besamelnek, frissen reszelt parmezán van rajta, s nem túl vastag a tészta. Mindezen összetevőknek jól működő egységet kell alkotniuk.

Mi besamel nélkül készítjük, mert tartózkodunk a liszt használatától. Kivéve, ha rántott húst kell panírozni :)

Hozzávalók két személyre:

lasagne lapok
30 dkg darált marhahús
10 dkg gouda sajt
4 közepes paradicsom
1 vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 piros kaliforniai paprika
fél csokor bazsalikom
só, bors
(chili)

1. A paradicsomot és a paprikát felkockázzuk, a fokhagymát és a bazsalikomot apróra vágjuk.
2. Mindent beledobunk egy edénybe, sózzuk, borsozzuk és botmixerrel pépesítjük. Ezzel készen is van az alapszósz.
3. Összevágjuk a vöröshagymát és a hússal barnára pirítjuk.
4. Hozzáadjuk a szószt és forraljuk.
5. Egy formába rétegezünk mindent: hús - tészta - hús - tészta - hús - frissen reszelt parmezán.
6. Előmelegített sütőben 30-35 perc alatt, 180 fokon készre sütjük.

Bolognai szósz

A főzés kémia - mondják a molekulárkonyha hívei.
Vajon miért ízlenek egyes ételek jobban, mint a többi? Melyik hozzávalók harmonizálnak a legjobban egymással? Befolyásolják a gyerekkori emlékek az étkezési szokásainkat? Kémikusok és aromakutatók keresik ezekre a kérdésekre a válaszokat, és gyakran bukkannak meglepő kombinációkra, amelyek undorítán hangzanak, mégis bombasztikusan ízlenek. Úgy látszik, hogy a kutatások nem hazudnak, mert az emberek valóban nagyon kedvelik az így létrehozott variációkat. Heston Blumenthal - aki ezeket a kutatásokat elkezdte és folyamatosan szorgalmazza - három Michelin csillaga nem tévedhet... A sztárszakács libamájat szervíroz kamillával, szardínia- és mustárfagylaltot készít, paradicsomlekvárt kever kávéval és borssal, valamint zselésíti a citromteát. Természetesen a bolognai spagettihez is kiokoskodott valamit: a vöröshagymát csillagánizzsal együtt hevíti, melynek következtében kémiai reakciók történnek, amelyek maguk után vonják, hogy a hús a szószban sokkal intenzívebben ízlik. Szép és jó ez így, de néha Blumenthal is elragadtatja magát egy csöppet: a recept alapján 29 hozzávaló szükséges a bolognai spagetti elkészítéséhez.
Mi csak tizet használtunk, de ez a recept is megállná a helyét bármelyik étteremben.

Hozzávalók:

1 kg darált marhahús
olaj
3 vöröshagyma
1 zöld kaliforniai paprika
3 tubus paradicsomszósz
3-4 gerezd fokhagyma
marhahúsleves
oregánó és bazsalikom (ha lehet, akkor friss)
só, őrölt fekete bors
tészta
parmezán
petrezselyem

1. Az apróra vágott vöröshagymát olajon megpirítjuk.
2. A kockára vágott paradicsomot hozzáadjuk és addig kevergetjük, míg a paradicsom jól összeesik.
3. Hozzáadjuk az apróra vágott zöld paprikát.
4. Hozzáadjuk a húst és mindezt addig pirítjuk, kevergetjük, mí elpárolog az összes nedvesség.
5. Belekeverjük a paradicsomszószt és 1-2 percig pirítjuk.
6. Az egészet felöntjük egy kevés marhahúslevessel, átkeverjük és kis lángon hagyjuk rotyogni.
7. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a fokhagymát, oregánót, bazsalikomot.
8. Most már csak egy ksi türelem kell: két órán keresztül hagyjuk fortyogni, néha megkeverjük.
9. Közben majd a tésztát is elkészíthetjük.
10. Frissen reszelt parmezánnal és friss, apróra vágott petrezselyemmel tálaljuk.
11. Tipp:
A szósz sokkal jobban ízlik, ha egyszerre nagy mennyiséget készítünk. Ami megmaradt, nyugodtan lefagyaszthatjuk kis joghurtos poharakban.